Ettől kicsit jobb kell! :-)

2010. október 3., vasárnap

Az utazás

Mire is jó ez a wellness őrület? Mire jó ez az utazás? Nos, utólag most elmesélem mi történt!
Kellett, mert pihenni vágytunk. Az embernek a mindennapi stresszt és fáradtságot ajánlatos kipihenni. Kell, hogy a testünk is megnyugodjon, nem is beszélve a szellemi feltöltődésről.
Elutaztunk.....




Maga a szálloda már a nyugalom szigete volt rögtön a belépéskor. Csend honolt mindenhol és a színek...nos azok tényleg harmóniát tükröztek. Elfoglaltuk a szobánkat és készültünk egymásra...a közös pihenésre és a kikapcsolódásra. Kicsit furcsa volt a helyzet, mert még a kapcsolat elején tartottunk és mégis belecsöppentünk a közepébe! Éreztem, hogy nem tudok ellazulni, pedig minden adott volt. Mégis egy belső hang azt súgta: mit akarsz itt? Miért jöttél ide? Mire vagy kíváncsi?
Megijedtem.... Nem tudtam egyik kérdésre sem válaszolni. Bizonytalan lettem.....



Bizonytalanság...
Az élet nem gépies folyamat, ezért nem lehet biztonságos : egy kiszámíthatatlan rejtély marad. Senki-soha nem tudhatja, mit fog hozni a következő pillanat. Egyben biztos lehetsz: valamit hozni fog! Mert ha tudnánk, akkor az élet csupán színjáték lenne. Minden előre meg lenne írva, a sorsunk előre el volna rendelve. Ha eleve elrendelt volna, akkor nem lenne dicsőség és nem lenne nagyság. Akkor csak gépiesen játszanánk a megírt színdarabunkban. 


Nem! Semmi nem biztonságos! Semmi sem lehet az, mert a biztonságos élet rosszabb, mint a halál....
Az élet tele van kétségekkel, meglepetésekkel- nos, ebben rejlik a szépsége! Ettől lesz izgalmas és mindig új!
Sosem fogsz elérkezni egy olyan pillanathoz, amikor azt mondod:
" Nincs bennem bizonytalanság! "
Szabadság...szabadnak lenni...hogy azt tedd, amit szeretnél. Mégis, amikor az emberek szabadságról beszélnek, tartanak tőle. Ismerős ez? Szabadságot adok, de nem biztonságot. Megértést adok, de nem tudást...
Tűz.... Már bizonytalan....
Abban, hogy én mit érzek. Fontos-e nekem, tervezek-e vele.
Ezekre a kérdésekre szintén nem tudok válaszolni. Egyre kevésbé....mert valami hiányzik ebből az egészből. Valami, amit nem tudok megmagyarázni. Valami, ami ismerős érzés....
Próbálok ellazulni, de nem megy. Végre kimondom:
Idegesít....Lehet, hogy nem ez a megfelelő szó az érzésre, mely bennem hatalmasodik, de nagyon nem jó. Furcsa és reszkető érzés...olyan sötét és viharos.


Nem telt el a 3 nap nézeteltérések nélkül...
Valami nekem nem stimmel.... 
Olyan ez az egész, mintha több éves kapcsolat lenne. Amikor lehet vitatkozni és lehet keménykedni. Pedig csak 1,5 hónap telt el az ismeretségünk óta. 
Szóval összegezvén a hosszú hétvégénket: vegyes kételyekkel értem haza. Érzem, hogy valami nem stimmel és azt is érzem, hogy le kellene komolyan ülnünk beszélgetni.
Sweet home! Ó, édes otthon! Jó újra itthon...és egyedül.....
Mi ez az érzés? Normális ez?
Ismét: bizonytalanság és kétely.....úgy látszik, ők az új barátaim!

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

Mi lesz a vége? Meddig csigázol még? Kezd izgalmasság válni és érdekes! Kár,hogy Szeged nem a szomszédban van! :-( Jancsi vagyok Bajáról Jól írsz!