Ettől kicsit jobb kell! :-)

2013. október 5., szombat

Remény

Ezt a bejegyzésemet egy olyan NŐnek ajánlom, akit sikerült megismernem egy pár hete.

Egy olyan remek embernek, akiből sajna a mai világban már egyre kevesebb van. Aki remek Anya, és egy igen értékes ember! Majd idővel remek pár és feleség is lesz!
Hogy miért vagyok ennyire optimistán előre látó?
Nos azért, mert a jó emberek mindig megtalálják a párjukat! Sosem maradnak egyedül, hiszen annyira pozitívak, értelmesek és őszinték....az ilyen emberek nem lehetnek örökké magányosak!!!


A magányra nincs csoda recept, egyszerűen csak van. Nem kérdezi szeretnéd-e, egyszerűen csak az életed része lesz! A kérdés csupán az, meddig szeretnéd a szíved egy darabját albérletbe kiadni neki! :-)
A mai világban nem könnyű egyedül, társ nélkül. Ami némi vigaszt nyújthat a magányra, azok a barátok, a gyermekek és a család. A fontossági sorrend néha változik, de szerencsére vannak körülöttünk emberek.
Nem könnyű ismerkedni és sokszor még az is kérdés hogy hol? Hiszen munka után rohanunk haza és kezdődik az otthoni pár órás őrület. Rendbe szedni a lakást és még pihenni is kellene! Egy nap persze 24 órából áll, de pihenni és feltöltődni is kellene valamikor!


Személy szerint hiszek a sorsban.
Abban, hogy mindenkinek megvan a párja a Földön. 
Abban, hogy alapjában minden ember jónak születik.
Abban, hogy saját sorsunk kovácsa mi magunk vagyunk.
Abban, hogy képes vagy rá!
Abban, hogy a remény hal meg utoljára....

Képzeld el, kit szeretnél magad mellett tudni! Tervezz! Bízz magadban!
A kisugárzásod fontos, hiszen az látszik.... A boldogság egy hosszú folyamat. Titkolózol, elhallgatsz...aztán szépen lassan megnyílsz a világ felé....lassan....idővel....
Nézz szembe azzal, ami fáj. Nem baj, ha fáj! Meg kell értened önmagadat, azt hogy mi-miért történik és mi-mire tanít. Látnod kell, hogy semmi nincs hiába és minden érted történik: hogy jobb és erősebb ember légy!  Aztán majd eljön az az időszak, amikor már a tükörbe mersz nézni és a múlt már csak homályos lesz, hiszen a jövőből táplálkozol. Persze a múlt sosem tűnik el, és mindig a szívedben marad. Viszont lesz önbizalmad, hiszel önmagadban! A boldogságot kockáztatják azok, akik hallgatnak és nem mernek a tükörbe nézni....


Ahogyan a nőknél, úgy a férfiaknál is vannak, akik keresik a párjukat. Akik nem tudják hogyan találják meg! Közöttük is vannak értékes és jó emberek! Bármikor eljöhet a pillanat! Nyitott szemmel kell járni és emelt fővel! Láss és megláss! Aztán pedig merj és bízz magadban! Hiszen tudod: jó ember vagy és megérdemled a jót!
Sose feledd:

"Nem azért nem merjük, mert nehéz, hanem azért nehéz, mert nem merjük.” 




7 megjegyzés:

Névtelen írta...

Szeretem ezt a bejegyzést! Tehát nekünk férfiaknak is van remény?
Nekem nincs házam, csak egy lakásom. Nincs luxus autóm, csak egy autóm. Viszont nincs még párom!
Csibe! Nincs társkereső irodád????

Csibe írta...

Hmmm....az ötlet nem is rossz! :-)
Egyébként sok sikert Neked is! Tükör... ;-)

Andi írta...

A blog írójával pár nappal ezelőtt volt szerencsém személyesen is megismerkedni. Kedves Erika, amióta ezt a bejegyzésedet elolvastam, nap mint nap újra olvasom, mert hatalmas erőt és biztatást ad!! KÖSZÖNÖM!!!

Névtelen írta...

Jó Neked, hogy ennyire tudsz hinni :) Nekem már nem megy... Lassan 36 évesen (állítólag jó NŐ vagyok, munkám, kocsim, lakásom), gyerekkel... esélyem sincs. Feleség mellé szeretőnek kellenék, mert újra státusszimbólum szeretőt tartani, de az meg nekem nem megy. Próbáltam... Abban igazad van, hogy mindenkinek megvan a másik fele a világban. Én megtaláltam, de sajnos neki is van egy plusz karikagyűrű az ujján, gyereke ugyan nincs, de nem válik. Én meg nem leszek szerető :) Szóval marad a magány úgy, hogy szívből szeretek valakit, aki szeret engem, de nem lehetünk együtt. Így lassan 36 évesen pedig egyre inkább érzem, hogy lecsúsztam mindenről, boldogságról, TÁRSról és csak azt az egyet nem tudom megadni a gyermekemnek, amire a legjobban vágyik, egy testvért...

Névtelen írta...

Szep napot!
Erediteg egy tarskereso oldalra szant profilkep keresese (mesebeli herceg hofeher paripan) hozott ide, de sokkal tobbet leltem. Sok mosolyt, mit mosolyt, szeles vigyort (jonehanyszor egyutt ert fulig a szank;), es tengernyi tapasztalatot arrol, hogy milyen remenyekkel, felelmekkel, gondolatokkal indul neki a masik nem ennek a virtualis kalandnak...
Koszonet erte!
Udv,
feri
Svedorszag

(nem artana, ha tobbet irnal...en szerencses vagyok, nem kellett napokat, heteket, honapokat es lassan eveket varni a kovetkezo bejegyzesig, egy szuszra vegigolvastalak...de akit ennyien olvasnak, no, az mar felelosseg a javabol...)

Unknown írta...

Kedves Névtelen 36 éves NŐ! Az időd ketyeg és ettől Te biztosan több vagy... Esély mindig van és lesz, a kérdés csak az hogy akarsz-e élni vele? 2 barátnőm is volt kísértetiesen hasonló cipőben: az egyik már azóta boldog Anyuka, a másik még mindig remél....szerintem hiába már 5.éve. NEM vagy öreg,még van időd boldognak és szabadnak lenni! :-)

Csibe írta...

Drága Feri!
Örülök,hogy olvastál. Látod,a nőknek sem könnyű, és Nektek férfiaknak is nehéz. Tudom én...
Írok a héten, most nagyon szép hónapokat,napokat élek meg. Remélem mindenki egy kicsit töltődik belőlem! Üdv. Neked Svédországba! :-)