Levelek

Kedves Olvasóim!

Köszönöm ezt a temérdek levelet! Nem is gondoltam volna, hogy ilyen sokat kapok!

Az egész játékban az tetszett, hogy nem csak én vagyok még belül gyermek! Sokan vagyunk, akik szeretnek játszani.... Legyen az bármilyen játék! :-)
Köszönöm a BIZALMAT is, mert egyetlen levél sem érkezett, melyből ne idézhetnék!
Íme a levelekből:

Jenő, aki Békés megyében él.... 
Az írásaidban őszintén "védtelenné" teszed magad. Furcsa, hogy az egyre gyorsuló világban való élet dolgait leírtad és rávetítetted a Tűzzel való kapcsolatodra is. Tetszik a párhuzam, nagyon találó! Valójában -és összességében- egy szó jutott az eszembe: önzés.
Érzelmi, anyagi, mentális- mindegy. Most és azonnal. Azt hiszem, ezért gyorsul a világunk, ezért veszik fel így a tempót a magánéleti kapcsolatok, ezért zárkózunk be falak mögé és füllentve, hazudva védjük magunkat oly sokszor. Végül érzéketlenné és sivárrá válunk kifelé, rejtve azt a kicsi életet ami belül még megmaradt.

Dezső, Szeged
Ahol őszinteség van ott van bizalom vagy ahol bizalom van ott van őszinteség? Szerinted? Örömmel olvastam a blogodat. Hát ez is tanulságos és jó volt! :-))
"A bizalom olyan döntés, melyet neked kell meghoznod.
A bizalom hozzáállást jelent.
A bizalom kockázatot jelent, melyet vállalnod kell.
A bizalom ára a sebezhetőség.
A bizalom olyan felelősség, melyet önként kell vállalnunk.
Annak az embernek aki bízni akar, magának is megbízhatónak kell lennie."

Anna, Hódmezővásárhely
Kedves Erika!
Ne csak férfiak reagáljanak, mert úgy látom ők vannak többségben. (aztán lehet, hogy nem is jól látom)
Még sosem olvastam blogot, de ez annyira tetszik! Én is éltem már át hasonlót, de Tűz kiverte a biztosítékot nálam. Remélem nem kap második esélyt! Az őszinteség egy kezdődő kapcsolat alapja! Szurkolok Neked, hogy megtaláld (idézlek) a boldogság kék madarát! Hajrá!

Robi, Makó
Erika Erika!
Kiszáradt szemekkel várom,hogy folytasd az írást! Gyújts világosságot az agyunk sötét zugaiban! :-)
Annyira blogtalannak érzem magam!
A blogodban nagyon fontos témát feszegettél és azért reagálok rá mert hasonlóan vélekedünk!
Tudom az emberek többsége még a szó jelentésével sincs tisztában nemhogy a miben létében.
Az ŐSZINTESÉG.  Igen-igen, aki őszinte az sebezhető! Gondolom őszinteség alatt nem csak a kimondott szóra gondolsz, hanem a viselkedésre is! Mert lehet viselkedni őszintén és hamisan is! És itt is sebezhető ki őszintén mutatja az érzelmeit. Itt jön az a bizonyos mérleg ami vagy ide vagy oda billen.Ami a legnehezebb az a kényes egyensúly megtartása, hogy őszintén szeressünk és közben tartsuk meg a tartásunkat és bizonyos szinten a függetlenségünket is. Ez egy férfinak (őszinte és érzékeny férfinak mint ÉN ) nem könnyű feladat! Mert legyek egyszerre határozott FÉRFI és legyek gyengéd és érzékeny emberi lény. A férfitársaim többsége a könnyebb megoldást választja és lesz rámenős, tolakodó és hódító! De ez az én tapasztalatom szerint teli van hazugsággal, füllentéssel, legenyhébb kifejezéssel "kegyes hazugsággal" ! Erre szoktam mondani: ha a nők sokszor nem ezt igényelnék, akkor nem lennének ilyenek! Ezt látom körülöttem és mindenhol!
...akkor merül fel bennem a kérdés ami ott motoszkál és zizeg a fejemben:  legyek én is ILYEN?!

Attila, Budapest
Szép estét! Elolvastam... nagyon tetszik! :-)
Tüzet lapátra kell tenni! Csokicica érzelmeivel nem lehet büntetlenül játszani! :-)

Edina, Szeged
Elolvastam a blogodat. Nagyon tetszik! Vicces, de nem nevetséges, színes, vidám, szórakoztató! Nagyon átjön, hogy milyen az igazi éned! Gratulálok, csak így tovább! Puszi

Talaitha, Románia
Erika! Nő létemre alig várom, hogyan is döntesz! Személy szerint adnék még egy esélyt Tűznek! Miért? Mert közben megszeretne még jobban és amikor neki is úgy fájna, ahogy most neked: akkor küldeném el! Gonosz vagyok? Lehet! Vállalom!!
Nagyon erős nő vagy, kár hogy nem lehetek a barátnőid között! Remélem lesz folytatás, ha nem is Tűzzel.....

Szilvia, Skócia

Drága Csibe! Mi már kb. 20 éve ismerjük egymást! Ezt az oldaladat kevésbé ismertem, de nem lepődtem meg. Vajon még mit tartogatsz a barátaid és az olvasóid számára? Tűzről jó volt olvasni és Téged ismerve, TUTI vége lett! :-)  

Tudom, hogy ÓRIÁSI szíved van és nagyon sokan kaptunk benne helyet! Akit szeretsz, azért tűzön-vízen mész! Hiányzik a jókedved és az a csaj, aki annyit de annyit beszél....mit beszél? Csipog!  :-)  Puszillak és írj még, hogy legyen mit olvasnunk itt a többi magyarral, mert nekik is tetszik nagyon! 

Nos, a levéláradat nem ért véget. Tartok még egy válogatást, mert van még számomra kedves hozzászólás! 

Köszönöm MINDENKINEK és a vége még egy kicsit várat magára. Azért mindenkit megnyugtatok:

Itt az ősz, de a szívemben tavasz van!  

Az út vége

Kedves Olvasóim!

Örömmel vettem tudomásul, hogy 5 országban olvassátok a blogomat és 1000 feletti lett az olvasóim tábora.
(Magyarország,  Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Románia és Egyesült Királyság) 
Igyekszem minden kérdésre válaszolni, amit személyesen nekem írtok. Addig is kérem türelmeteket, próbálom minél gyorsabban pótolni ezt a hiányosságomat. Néha elkeserít, hogy az általam megírt érzéseket ennyien megtapasztaltátok....
Szeretném, ha minél kevesebb olyan levelet kapnék ami arról szól, hogy tudjátok miről is írok és mit is érzek!
Ahová tudtok írni: (akkor nem kell egy közösségi portált erre használni)
g.erikaa@freemail.hu

Folytatódjon hát a történet!
Miután hazaértünk, leroskadtam. Próbáltam összegezni az utazás alatt felgyülemlett érzéseimet. Próbáltam megválaszolni a bennem sokasodó kérdéseket. Bekapcsoltam a gépemet... Szerettem volna a legkedvesebb barátnőmmel beszélgetni. Ilyenkor meghallgat...más nem kell, mert Ő tudja....csak erre van szükségem!
Mivel nem találtam gép előtt, így gyorsan megnéztem a leveleimet.
Nem kellett volna!
Egy levél várt....egy idegen férfitól.....a levélben pedig egy link, melyre szeretné, hogy klikkeljek.
Ideges lettem! Mit fogok látni? Miért küld nekem bármit is ez a férfi? Hiszen házas! Miért nem írta le, hogy mit akar???
Olyan lettem, mint a mesében a szegény legény: egy életem egy halálom, én megpróbálom!
Mi ez? Valamit nem értek? Mit keresek egy társkereső oldalon?

TE JÓ ÉG!!!!! 

Hiszen ez TŰZ adatlapja! Nem hiszek a szememnek! Mit keres itt? Hiszen neki már itt vagyok! Neki már nem kell pár....azt mondta, rám várt....én vagyok, akivel el tudja képzelni!
Nem értem! Megnézem jobban, hátha mégsem igaz! A regisztrálás ideje még a megismerésem előtt történt, de az utolsó belépés: MA.
Jajj.....néma csend lett és döbbenet! Az első szó, ami eszembe jut: álszent.
Míg a hűtlen hirtelen mutatja ki a foga fehérjét és okoz döbbent zsibbadtságot, addig az álszent felismeréséhez idő kell. Ha megtörtént a felismerés, nem különösebben nagy gond megmosolyognunk. Viszont ha a párodról van szó? Nos akkor olyan érzés, mintha a lábunkra szeretnék illeszteni a spanyolcsizmát! Na, nem megyek annyira vissza az időben... a középkori fájdalmak nem hasonlíthatók a szív fájdalmához!

Becsapottnak érzem magamat. Ha szíved, lelked odaadod és hiszel a kezdődő kapcsolatbimbócskában...akkor sem leszel megbecsülve! Nem tudom miért és kinek kell megjátszani...miért nem lehet csak egyszerűen ÖNMAGUNKAT adni?? A jót a legtöbbször nem becsülik mert olyan természetes, hogy jó és van, illetve jár! Mi van akkor ha egyszer már nem jár?! Mi van ha későn veszi majd észre az ember, hogy ott volt a kezében csak nem fogta eléggé? Mi kell ahhoz, hogy az ember azt mondja magának: elég, kész, vége! Kell-e meghallgatni a magyarázatot, mely cselekedetre nincs is megfelelő magyarázat? Még egy esélyt megér, hogy tudj bízni? Mert ha belegondolsz vesztenivalód onnantól nincs, hogy becsaptak!

A történetnek most vége, de nincs befejezve! A valós befejezést még egy kicsit megtartanám....

Játékra hívlak Benneteket Kedves Olvasóim!
Írjátok meg nekem, Ti hogyan döntöttetek volna? Az én döntésem már végleges, de kíváncsivá tesztek hiszen megannyi véleménnyel bírtok! 
A leveleitekből fogok idézni, tehát aki nem szeretné: jelezze a levelében!
Miért ez a játék? Mert játszani jó! Érezni, hogy még megbújik bennünk a gyermek! A vidámság és a játék az angyalok útja. Azt szeretném, ha Te is minél több vidámságot engednél be az életedbe!
Ne feledd: a vidámság nem luxus, hanem elemi szükséglet!
Tehát játszunk egy kicsit együtt!

Várom a leveleiteket!

Az utazás

Mire is jó ez a wellness őrület? Mire jó ez az utazás? Nos, utólag most elmesélem mi történt!
Kellett, mert pihenni vágytunk. Az embernek a mindennapi stresszt és fáradtságot ajánlatos kipihenni. Kell, hogy a testünk is megnyugodjon, nem is beszélve a szellemi feltöltődésről.
Elutaztunk.....

Maga a szálloda már a nyugalom szigete volt rögtön a belépéskor. Csend honolt mindenhol és a színek...nos azok tényleg harmóniát tükröztek. Elfoglaltuk a szobánkat és készültünk egymásra...a közös pihenésre és a kikapcsolódásra. Kicsit furcsa volt a helyzet, mert még a kapcsolat elején tartottunk és mégis belecsöppentünk a közepébe! Éreztem, hogy nem tudok ellazulni, pedig minden adott volt. Mégis egy belső hang azt súgta: mit akarsz itt? Miért jöttél ide? Mire vagy kíváncsi?
Megijedtem.... Nem tudtam egyik kérdésre sem válaszolni. Bizonytalan lettem.....

Bizonytalanság...
Az élet nem gépies folyamat, ezért nem lehet biztonságos : egy kiszámíthatatlan rejtély marad. Senki-soha nem tudhatja, mit fog hozni a következő pillanat. Egyben biztos lehetsz: valamit hozni fog! Mert ha tudnánk, akkor az élet csupán színjáték lenne. Minden előre meg lenne írva, a sorsunk előre el volna rendelve. Ha eleve elrendelt volna, akkor nem lenne dicsőség és nem lenne nagyság. Akkor csak gépiesen játszanánk a megírt színdarabunkban. 

Nem! Semmi nem biztonságos! Semmi sem lehet az, mert a biztonságos élet rosszabb, mint a halál....
Az élet tele van kétségekkel, meglepetésekkel- nos, ebben rejlik a szépsége! Ettől lesz izgalmas és mindig új!
Sosem fogsz elérkezni egy olyan pillanathoz, amikor azt mondod:
" Nincs bennem bizonytalanság! "
Szabadság...szabadnak lenni...hogy azt tedd, amit szeretnél. Mégis, amikor az emberek szabadságról beszélnek, tartanak tőle. Ismerős ez? Szabadságot adok, de nem biztonságot. Megértést adok, de nem tudást...
Tűz.... Már bizonytalan....
Abban, hogy én mit érzek. Fontos-e nekem, tervezek-e vele.
Ezekre a kérdésekre szintén nem tudok válaszolni. Egyre kevésbé....mert valami hiányzik ebből az egészből. Valami, amit nem tudok megmagyarázni. Valami, ami ismerős érzés....
Próbálok ellazulni, de nem megy. Végre kimondom:
Idegesít....Lehet, hogy nem ez a megfelelő szó az érzésre, mely bennem hatalmasodik, de nagyon nem jó. Furcsa és reszkető érzés...olyan sötét és viharos.

Nem telt el a 3 nap nézeteltérések nélkül...
Valami nekem nem stimmel.... 
Olyan ez az egész, mintha több éves kapcsolat lenne. Amikor lehet vitatkozni és lehet keménykedni. Pedig csak 1,5 hónap telt el az ismeretségünk óta. 
Szóval összegezvén a hosszú hétvégénket: vegyes kételyekkel értem haza. Érzem, hogy valami nem stimmel és azt is érzem, hogy le kellene komolyan ülnünk beszélgetni.
Sweet home! Ó, édes otthon! Jó újra itthon...és egyedül.....
Mi ez az érzés? Normális ez?
Ismét: bizonytalanság és kétely.....úgy látszik, ők az új barátaim!