Nem elég a pozitív gondolkodás gyakorlása, néha egy kicsit tettekkel is kell segíteni mindezt.
Nekem sokszor elég annyi is, hogy a reggelem a kedvenc szeánszom szerint induljon el. Ez garancia egy jó nap kezdetére.
Ma reggel ismét így indult:
megfőztem a kedvenc rétegesemet. Vaníliás-habos-fahéjas latte macchiato. Amikor jönnek hozzám vendégségbe barátok, kollégák, családtagok vagy ismerősök, mindig kedveskedem nekik egy ilyen csodával.
Lassan már Ők is imádják. :-)
Mellé egy kis édességet ettem, mert megérdemlem! :-) Köszi Erám, ehhez most Te segítettél hozzá. A tegnapi kolléganős jó hangulatú teadélutánról maradt itt - hála. Tudom, tudom... egészségesebben kellene, de most ez annyira jó! Néha kell bűnözni, majd napközben kicsit kiegyensúlyozom a reggeli "vétkemet".
Megnéztem az egyik és talán a legkedvesebb filmemet, mert annyira szeretem. Lassan kibújok az ágyból és elmegyek sétálni, mert olyan szépen süt a nap, hogy ez kihagyhatatlan. Várom a tavaszt, a meleget, a napfényt és azt, hogy a sétáló emberek arca egy kicsit kedvesebb legyen....
Szeretek kilépni az ajtón és a napfénytől fürdőző arcommal a következőre gondolván lépkedek:
milyen hálás is lehetek! Egészségben, szeretetben és lelki egyensúllyal sétálhatok. Boldognak lenni jó!
Nem foglalkozom a múlttal, élvezem a jelent! Elfogadom a környezetemet, nem kell mindenáron megértsem. Hálás vagyok a családom szeretetéért, a párom örök rajongásáért, a barátaim barátságáért. Miért kellene olyan dolgok után sóvárognom, amik ezt nem írhatják felül? Ami boldoggá vagy boldogtalanná tesz minket, az nem a világ és a körülöttünk lévő emberek, hanem a saját gondolataink...
Az a nézet, hogy majd boldogok leszünk, ha minden vágyunk teljesül sajnos nagy tévedés! Valójában éppen ezek a vágyak és ragaszkodások tesznek minket feszültté, idegessé,csalódottá, bizonytalanná, és ezek telítenek el félelemmel is. A megálmodott vágyak teljesülése a legjobb esetben is csak a gyönyör és izgatottság pillanatait kínálja ideig-óráig... Ezt az érzést ne tévesszük ezt össze a boldogsággal!
Amikor megkérdezek 2 embert, mi is a boldogság, akkor sosem kapok két egyforma választ. Hiszen mindenkinek mást és mást jelent. Van, aki tárgyi feltételekhez köti és van akit a testi-lelki rész tesz boldoggá. Olyannal is beszélgettem, aki nem is tudta megfogalmazni, mert olyan magasröptű elképzelése volt a boldogságról...
Amennyiben egyszerű, kis dolgoknak is örülünk, ha könnyen száll arcunkra a mosoly, ha mindennap készek vagyunk valami újat megtanulni, ha sietség és szünet nélkül haladunk céljaink felé, ha nem pazaroljuk időnket-energiánkat "tyúkperekre" , akkor boldognak nevezhetjük magunkat.
Éljünk képzelőerőnkkel képzelgés nélkül, álmodjunk megvalósítható álmokat, vállaljunk értelmes kalandokat, szeressünk mérlegelés nélkül – mindezekkel elérhetjük a boldogság kapuját.
Próbáljátok ki egy kicsit!
Megéri....
Jómagam |